Diósdról a nagyvilágba

A hétvégén – ugyan tervbe volt véve – de a tanulást leszámítva, semmi értelmeset nem csináltam, így leginkább punnyadással telt el a két nap. Szombat délelőtt egy három órás casino mufu focival hangoltunk az esti BL döntőre. Ugyan foci közben nem éreztem, de a három óra tett róla, hogy aznap délután és másnap kellemes izomlázam legyen. A BL döntő első félidejét a Vincénél vendégségben lévő két magyarral együtt néztem, míg a második félidőre beköltöztünk a konyhába, ahol a többiekkel együtt néztük meg a Bayern megdicsőülését (ebben a félévben, ha T/1-ben írok vagy csak szimplán többieket emlegetek, akkor az mindig a Marcushof első emelet lakóira vonatkozik, származásra való tekintet nélkül). Vasárnap este pedig Aminnal, Szpirosszal és Daviddel néztük meg az Űrgolyhókat.

Földrajzos múltam időnként átveszi a hatalmat fölöttem és ilyenkor órákat tudok Google Maps és Wikipédia közös böngészésével eltölteni. Az elmúlt hétvégén pihenés közben bejártam Death Valleytől Kamcsatkáig a félvilágot. Mindeközben igen érdekes felfedezéseket tettem, amelyek közül kettő Hollandiával is kapcsolatos, így azokat megosztásra érdemesnek találtam.

Először is Gouda felé menet áttekertünk több polderen is (olyan a tengernél alacsonyabban fekvő terület, amelyet a tengertől mesterségesen elhatároltak és/vagy feltöltöttek. Hollandia nagy százaléka ilyen területen fekszik). Szóval áthaladtunk több polderen is, köztük a Zuidplaspolderen, amely nem csak Hollandia, hanem az egész EU legmélyebben fekvő pontja, a maga -7 méteres tengerszint feletti (azaz alatti) magasságával.  Európa legmélyebb pontja a Kaszpi-tenger partján található (-28 m), de azért az EU legmélyebb pontjának lenni is megsüvegelendő teljesítmény.

A másik földrajzos érdekesség helyszínén sajnos nem jártam, és nem valószínűleg nem is fogok, de ez annyira különleges, hogy így is megérdemli az említést. A Hollandia déli részén fekvő Baarle-Nassau település területén belül található egy kis darab Belgium, amelyen belül egy kis darab Hollandia is található. Ráadásul nem is egy. Azaz Hollandia területén belül található egy belga enklávé, melyen belül több kisebb holland enklávé fekszik. A másodrendű enklávék^TM (ezt a magyar fordítást én alkottam meg, sehol nem találtam meg, hogy magyarul bármilyen nevük is lenne, szóval a szóalkotás jogát fenn tartom) nem túl nagyok, némelyik csak pár háztömb vagy szántóföld méretű. Mindenestre vicces, hogy van olyan lakos, aki Hollandiában lakik, de ha el akar menni a pár száz méterre lévő postára, akkor először ki kell lépnie majd újra belépnie a saját országába. Persze határátkelő meg határellenőrzés nincsen, csupán kövek meg vonalak jelzik, hogy éppen hol halad a határ. De ez mind semmi az India és Banglades északi határánál uralkodó állapotokhoz képest.

(https://maps.google.hu/?ll=26.332499,89.04213&spn=0.172618,0.338173&t=h&z=12)

Amellett, hogy 173 enklávé található itt egymás hegyén-hátán, itt fekszik a Dahala Khagrabari #51 is, amely a világ egyetlen harmadrendű enklávéja, azaz Bangladesen belül egy kis India, azon belül egy kis Banglades, amin belül egy kis darab India. A mindössze 7000 m² területű földdarabot egy bangladesi farmer birtokolja, aki ezen a kis darab területen műveli a földjét. Íme egy pazar kép a világ egyetlen harmadrendű enklávéjáról és annak tulajdonosáról.

Péntek esti vacsora az első emeleten

BL döntő