Így a második tanítási hétre sikeresen elvesztettem a fonalat mindhárom tárgyamból. Ez főleg annak köszönhető, hogy mindhárom tárgyból bejöttek a differenciál egyenletek, aminek köszönhetően sokszor fogalmam sincs, hogy miről van szó az órán. De legalább lesz kihívás a negyedév folyamán. Lassan az első házi feladatok is kiosztásra kerülnek (talán már ki is osztották őket), így valószínűleg jobban teszem, ha lassan nekiállok nemcsak órára járni, hanem foglalkozni is a tárgyakkal. Időközben meglett a negyedik vizsgám eredménye is, Risk and Variability in Geo-Enginneringből 9-est kaptam, aminek felettébb örültem, legalább annyira, mint az első csillagharcos, Raditz megjelenésének.
Időközben a Marcushof épülete szép lassan egy állatorvosi lóvá válik. Már korábban beszámoltam róla, hogy márciusban többször is elment a meleg víz és a mosogatókagylóhoz is nem egyszer kellett vízvezeték szerelőt hívni. Ezek a tünetek szerencsére nem jelentkeztek újból, azonban helyettük új problémákkal kellett szembesülnünk, amelyek az elmúlt két héten sűrűsödtek össze. Kezdődött először azzal, hogy az egyik este víz kezdett el folyni a liftből, amely elárasztotta a folyosó egy részét. Kihívtuk a szerelőt, aki először nem akarta elhinni, hogy a liftből folyik a víz, majd megivott két sört, eltűnt 20 percre, végül pedig hazament. Szerencsére a vízfolyás később elállt, azonban a jelenség másnap, illetve két nappal később újra megismétlődött. Majd pénteken a földszinten kezdett el ömleni a víz a plafonról. Mivel aznap egész nap az egyetemen voltam, így csak a facebookra feltöltött videóból értesültem a napközbeni történésekről. A szabályosan ömlő vizet végül nagy nehezen sikerült elfojtani a szakembereknek, de közel egy napig nem lehetett egyik zuhanyzót se használni. Az egyik még most se lehet, mivel valami azonosítatlan földöntúli masszától eldugult. Ahogy másnap néztük a lyukas csövet végül úgy javították meg, hogy több méternyi szigszalagot rátekertek. Nem egy kifinomult megoldás, de működik. Aztán a bejárati fotocellás ajtó is elromlott. Így minden alkalommal kézzel kellett szétfeszíteni az ajtót. Újabban pedig a liftajtó romlott el. Pontosabban az épületben található két lift közül az egyiknek az ajtaja nem nyílik ki a földszinten, amely beszállásnál még elmegy, de ha az ember kiszállni szeretne a földszinten és úgy nem nyílik az ajtó, na az kicsit ijesztő. Azóta nem csak hogy az ajtó nem nyílik, hanem a lift is éles nyikorgó hangot ad ki. Szóval így élünk, pedig a folyosó végén nyílt túlvilágra vezető féregkapuról még nem is írtam.
Órarend
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.