Ha a múlt héten azt írtam, hogy nem történt semmi (miközben utánagondolva csomó minden történt), akkor ezen a héten tényleg semmi különös nem történt (ami persze ezúttal se olyan igaz).
Kedden elmaradt az angol óránk, ugyanis az angol tanárunk, Mr. Haines nem jött órára, mint utólag kiderült betegség miatt. Mi azonban nem szereztünk róla tudomást, hogy elmarad az óra, ugyanis a titkárságon elakadt Mr. Haines üzenete. Így miután 15-20 perc elteltével se bukkant fel senki, úgy döntöttünk, hogy akkor (Urak) mára ennyi volt, és a beadandó házi feladatot az asztalon hagyva leléceltünk. A csütörtöki órán a Tanár úr elismerően megdicsért minket, hogy milyen rendesek vagyunk, hogy a házikat beraktuk a postaládájába. Hogy a tanterem tanári asztaláról, hogy került a tanár postafiókjába a beadandónk, az legalább akkora rejtély, mint, hogy 7-szer vagy 8-szor hangzik-e el a „hoppá" Ihony Johnny gólja után. Az így felszabaduló időben lenyomtunk egy rapid ping-pong mérkőzést, amelyet India 2-1 arányban nyert meg Magyarország ellen.
In Situ Geotechnical Testing tárgyból pedig nem egy óra maradt el, hanem egyenesen négy, ugyanis a tanár két hétig konferencián volt, és majd csak most jön vissza. Azonban így sem maradtunk feladat nélkül, ugyanis egy szeizmikus refrakciós mérést kellett kiviteleznünk Portsmouth-ban, ami annyira jól sikerült, hogy még egyszer meg kellett ismételni. A mérés során nekem nagyon fontos szerep jutott, én figyeltem a forgalmat, hogy lehetőleg akkor végezzük el a mérést, amikor nem jön autó. Az eredmények értékelése még csak ezután jön, de remélhetőleg ez már jobban sikerült, mint az első kör.
A papíron 50 perces Foundation Design gyakorlaton pedig a tanársegéd Annabelle átadta a múltnak a régi 18 perces rekordját egy 15 perces űridővel. Ennyi idő alatt tartotta meg az órát, amelyen 4 feladatot is "elmagyarázott".
Szerdán pedig Local Harvest Fest volt a menzákon, ami azt jelentette, hogy rengeteg ember, akart egy helyen egy időben kajálni. A félévente megrendezett esemény keretében helyi alapanyagokból készült helyi ételeket lehet vég nélkül kóstolgatni. Amik nem mellesleg nagyon finomak voltak. Különböző sajtok, friss bagelek és zsemlék, több fajta hús, leves, és szakajtónyi desszert. Igyekeztünk minél több féle kaját kipróbálni a cheese ale soup-tól (sörös sajt leves) kezdve a homár mártással készült delfinig halon át a répás-almás muffinig. Hogy a különleges kajákból ne szenvedjünk hiányt arról a kedd és a csütörtök is gondoskodott. Kedden ugyanis a MUB-ban egy multicultural evening nevű esemény került megrendezésre, ahol amellett, hogy bemutatkoztak a különböző nemzetiségek clubjai (vietnámi, kínai, afrikai, latin-amerikai, koreai diákok klubjai), még az egyes régiók helyi ételeit is meg lehetett kóstolni. Csütörtökön pedig a heti rendszerességgel megrendezésre kerülő International Circle-n kóstoltunk meg szaúdi és nem szaúdi ételeket.
Kedden pedig sikerült egy kis jó öreg BL nézős hangulatot varázsolni a szobámba, miután Pityuval közösen (miközben Skype-on beszélgettünk) megnéztük a Real – City 3-2 meccset. Bár beletelt vagy 50 percbe, mire sikerült találnunk egy megoldást arra, hogy mindkettőnkhöz egyszerre érjen oda a kép.
Még egy észrevétel: A gyümölcslevek rettenetesen édesek, legalábbis ami a menzában folyik. A narancs és az alma iható, de a többi - élen a cranberry-vel - vállalhatatlanul édes.
Hétvégén pedig irány Boston, ahol egy újonnan szerzett jó barát fog minket körbekalauztolni.
Mivela héten nem készültek képek, ezért pát régebbi képet rakok fel Bence felvételei közül
Portsmouth-ban, még az orientation week alkalmával
Homár vacsora Portland-ben. Balról jobbra: Bence, Pavel, Robi, Tammy, Maarten és Valerie
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.