Diósdról a nagyvilágba

Április utolsó hétvégéje elég kaotikusra sikeredett, pontosabban nem is a hétvége, hanem a hétfő és a kedd. Történt ugyanis, hogy keddre esett a hollandok legfőbb nemzeti ünnepe a Queen’s Day, és ennek örömére az itt töltött hónapok folyamán először – de garantáltan nem utoljára – elnéztünk Amszterdamba, hogy a hollandokkal együtt ünnepeljük meg április 30-át, azaz a Queen’s Day-t.

Erősen korlátolt írói vénámból szinte kivétel nélkül csak szigorúan kronologikus leírásra telik, azonban a nemzeti ünnep hatalmas forgataga miatt, amelyben mi is sikeresen elvesztünk, így inkább eltekintenék ettől és magáról a Queen’s Day-ről, illetve a városról igyekszem beszámolni.

A Queen’s Day a hollandok piros betűs nagy nemzeti ünnepe, amelyet minden április 30-án, a királynő születésnapján ünnepeltek (a múlt idő nem véletlen). A bejegyzés írásának pillanatában, azonban se királynő nem volt, de amikor volt, akkor se április 30-án volt a születésnapja. Az idei Queen’s Day abból is különleges volt, hogy ezen a napon iktatták be az új holland királyt, Vilmos Sándort Amszterdamban a leköszönő Beatrix helyére. És mivel ezentúl királynő helyett királya lesz Hollandiának, így jövőre már nem Queen’s Day lesz, hanem King’s Day és április 30-áról előremozdul az ünnep április 27-ére. Pontosabban jövőre április 26-ára, mivel a 2014. április 27-e vasárnapra esik, és mivel a hollandok nem szeretnek berúgni, betépni vasárnap, ezért inkább átteszik az ünnepet szombatra, viszont 2015-től visszatér az ünnep április 27-re. Szegény Beatrix királynőnek pedig nem elég, hogy ez volt az utolsó Queen’s Day-e, valójában nem is ekkor van a szülinapja, hanem január 31-én. Beatrix édesanyjának Julianna királynőnek esett árpilis 30-ára a születésnapja, csak hát a tél közepére nem akarták eltenni a nemzeti ünnepet, így Beatrix uralkodása alatt is megmaradt az április 30-a.

A nemzeti ünnep miatt hosszú hétvége volt az elmúlt hétvége, amelyből hétfőt és keddet is Amszterdamban töltöttük. Hétfőn városnézés volt tervbe véve, illetve este bulizás, ugyanis a Queen’s Day hagyományosan az előtte lévő éjszaka, a Queen’s Night hatalmas bulijaival kezdődik. A buli után visszavonatoztunk Delftbe, majd 6 óra alvás után újból visszautaztunk Amszterdamba, hogy a városban ünnepeljük meg a Queen’s Day-t és Vilmos Sándor beiktatását. Ezek fényében egy hét távlatából, már fogalmas sincs, hogy szombaton és vasárnap mi történt. 

Amszterdam, mint az a hágai bejegyzésben részletesebben is kifejtésre kerül Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Hétfői városnéző sétánkat természetesen a belváros északi részén fekvő főpályaudvaron kezdtük. Innen egy széles sétálóutca vezet le a Dam Square-ig, amely gyakorlatilag a város főterének tekinthető. Itt áll a Királyi Palota, amely a másnapi ceremóniára való felkészülés miatt kordonokkal volt körülvéve, és a téren már készülődtek a tv társaságok közvetítő állványai. A Dam Square helyén, mint ahogy az a nevéből is sejtetik, több évszázaddal ezelőtt még egy gát állt, az akkor itt folyó Amstel folyón. És ez a gát nemcsak a térnek, hanem a város névadójának is bizonyult (gát az Amstel folyón). A Királyi Palota a Napóleon előtti időkben városházaként funkcionált, majd a francia uralom alatt alakították át palotává. Jelenleg hivatalos rendezvényeket, díjátadókat rendeznek az épületben, illetve itt fogadja holland királynő a prominens vendégeket (a királyi család ugyebár Hágában lakik). A tér túloldalán áll a Nemzeti Emlékmű, amely a II. világháborúban elesettek előtt emlékez meg. Az emlékmű a 60-70-es években valóságos hippi találkozóhellyé vált, akik hálózsákokban ott is aludtak esténként a szobor tövében.

A belváros magját 3 jelentősebb csatorna fogja közre, amelyek egymással párhuzamosan, mint Budapesten a körutak futnak. Ezeket a csatornákat keresztezve lehet eljutni a Museumpleinre, azaz a Múzeum térre. Itt található a világhírű Rijksmuseum, illetve több kisebb múzeum is, amelyek közül, mi a Gyémántmúzeumot látogattuk meg. Itt a gyémánt kialakulásától kezdve, a gyémántcsiszoláson át a leghíresebb gyémántok történetével bezárólag sok érdekes dolgot megtudhattunk volna, ha nem kellett volna sietnünk idő hiányában, így sajnos nem tudtam minden érdekes dolgot elolvasni. A városban több gyémántcsiszoló üzem is működik, és több a világ leghíresebb gyémántjai közül innen kerültek ki. A Museumpleinen található a híres IAmsterdam felirat is, amely a városba érkező látogatók számára kihagyhatatlan fotózkodási hely, így természetesen mi is gazdagabbak lettünk több a felirattal készült képpel.

Mivel még zárás előtt még el akartunk menni a belváros másik végében lévő hajózási múzeumba, így bliccelésre adtuk a fejünket, azonban a villamossal megtett táv ellenére is csak annyit értünk el, hogy pont zárásra értünk oda a múzeumba, ahol ráadásul az is kiderült, hogy a fő attrakciónak számító vitorlás hajó másnap az újdonsült királyt fuvarozta, így sajnos kívülről se tudtuk megtekinteni.

Még van egy fő amszterdami nevezetesség, amiről nem esett szó: a vöröslámpás negyed. Ez a pár utcából álló rész az Oude Kerk környékén szinte a belváros közepén található. Napközben a gyanútlan látogató – ha nem tudja, hogy éppen a vöröslámpás negyedben sétálgat - szinte semmilyen különbséget nem tud felfedezni a város többi részéhez képest. Ugyanolyan házak és ugyanolyan csatornák sorakoznak itt is, mint bárhol máshol a belvárosban. Az egyetlen különbséget a szokásosnál több piros ablakkeret és függöny adja, valamint itt a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó coffeeshop-sűrűség. A negyedben sétálgatva nem egyszer csapott meg minket a fű illata. Mindenestre napközben nem sok jel árulkodik arról, hogy este mivé vedlik a negyed. És itt az este már délután 6 körül elkezdődik, akkor jelennek meg ugyanis az első utcalányok azaz ablaklányok, akiknek a száma sötétedésig folyamatosan emelkedik. És mire leszáll az éjszaka, már minden második épület ablakaiban prostik táncolnak. Ugyanis itt nem az utcán árulják a lányok magukat, hanem piros fénnyel megvilágított ablakok mögött táncolnak és kéjelegnek egy szál fehérneműben és próbálnak becsábítani mindenkit, aki csak 1 másodpercnél is több ideig tartó pillantást vet rájuk. Mindeközben a lépcsőaljakban és mellékutcákban gyanús alakok árulják a – még itt sem legális – keményebb drogokat, minket is nem egy businessman megkörnyékezett. A vörösben úszó negyedben igen magas a zsebtolvajok száma, így az értékekre jobb figyelni. De a fényképezőgépet jobb elő se venni, mivel a prostikról tilos fényképet csinálni, ha valaki mégis ebbe a hibába esne, az könnyen a csatornában találhatja magát, vagy a kukák között összeverve, ugyanis a minden bejárat előtt ott álló kidobó emberek éberen figyelnek.

Mivel hétfő estére esett a Queen’s Night, ezért a belváros szinte egy hatalmas bulivá változott, amelybe mi is belevetettük magunkat. Ebből éjjel 3-kor keveredtünk ki, majd felpattantunk a vonatra, és visszajöttünk Delftbe, hogy egy 6-7 órás alvás után fogjuk magunkat és visszavonatozzunk Amszterdamba.

A királynő lemondására, illetve a király beiktatására a Dam téren álló Királyi Palotában, illetve a szomszédos Nieuwe Kerkben került sor. Sajnos mi a királynő lemondásáról és az erkélyen integető királyi családról lemaradtunk, mivel arra délelőtt 10-kor kerül sor. Viszont sikerült odaérnünk a kora délután megtartott templomi ceremóniára, ahol 4 óra interregnum után hivatalosan is beiktatták Vilmos Sándort. Hollandiában a hagyományoknak megfelelően nem koronáznak, hanem beiktatnak, így a korona is csak díszként szerepelt a ceremónián, de Vilmos Sándor fejére nem került. A másfél órás beiktatást a Dam téren elhelyezett kivetítőkön pár századmagunkkal együtt tekintettük meg. A tőlünk 50 méterre lévő templomban pedig olyan prominens vendégek foglaltak helyet, mint Károly herceg vagy II. Albert monacói herceg. A ceremónia végeztével pedig belevetettük magunkat az Queen’s Day utcai forgatagába.

Ezen a napon Amszterdam – és az összes többi nagyobb város utcáit – ellepik a fesztiválozó emberek. Az egész ünnep sokkal inkább hasonlít a Sziget fesztiválhoz, mint egy budapesti augusztus 20-ához (nem mintha túl sokszor részt vettem volna ezeken). Az utcákon narancssárgába öltözött félrészeg hollandok és turisták mászkálnak fel-alá. Szinte minden utcasarkon rögtönzött DJ pultok vannak kialakítva, ahol önjelölt DJ-k nyomják a zenét. A csatornákon egymást érik a bulizó társaságokat és artikulálatlanul üvöltő fiatalokat szállító hajók. Délután 4-kor már könnyen látni részegen a padon alvó fiatalokat, miközben pár száz méterrel odébb éppen Károly herceg sétált ki a beiktatási szertartásról. A vöröslámpás negyed ezen a napon pedig nem alszik, hanem egy es utcalányok már napközben beindítják a boltot. A hatalmas tömeg pedig jobbra-balra sodródik, magával sodorva minket is. A hatalmas forgatagból végül csak 7 órakor sikerül kikerülni, ami pontosan arra volt elég, hogy csak a második félidejét érjem el a Madrid- Dortmund BL elődöntő visszavágójának. Azonban a Queen’s Day hatalmas forgataga és a fesztiválvárossá vedlő Amszterdam – kiegészülve egy, csak több tízévente sorra kerülő uralkodóváltással – mind olyan élmény, amelyet vétek lett volna kihagyni, még a szezon legfontosabb meccse ellenére is.  

Amszterdamban sok furcsaságot látni

I Amsterdam

Vöröslámpás negyed az este közeledtével

A főpályaudvar

Esti buli a Queen's Night-on

Ilyen a vöröslámpás negyed napközben

A Nemzeti Emlékmű

Tipikus csatornarészlet

Magyar delegáció a feliraton

A kristálykoponya királysága (Gyémánt Múzeum)

Egy szép csatorna

Ez az Öreg Templom (Oude Kerk) előtt található a járókövek között...

Auréliennel narancssárgába öltözve (Hajrá Harihhárom!)

Queen's Day-en mindenki narancssárgába öltözik

A tömeg várja a Dam téren a templomi ceremóniát

Kivetítőn az újondsült király és argentin származású felesége

Hollandusok

Megy a buli az utcán

Rembrandt is narancssárgába öltözött

Party boat