Diósdról a nagyvilágba

A hurrikán miatt nem csak a tanítás maradt el, hanem a szokásos hét közbeni bejegyzésem is, de igyekszem bepótolni az elmaradásomat.

A hét elején ért el hozzánk Sandy hurrikán, ezért hétfőn és kedden pedig elővigyázatosságból tanítási szünetet rendeltek el.  A diákoknak azt tanácsolták, hogy aki teheti, az utazzon haza és otthon vészelje át a hurrikán tombolását. Ennek köszönhetően meglehetősen kiürült a campus, de azért így is sokan maradtak. A legtöbb amerikai New Hampshire-ből vagy valamelyik szomszédos államból jött, nekik nem okozott különösebb gondot hazautazni. De nyilvánvaló ugye, azért a messzeségből jött, valamelyik távolabbi államból, netán a Föld túloldaláról, azok a campuson maradtak. De olyan is akadt (mint például Amanda az emeletünkről), aki New York-ban lakik, oda meg sok értelme nyilván nem lett volna hazamenni.

A tanítási szünet illetve az egyetem csökkentett üzemmódú működése az alábbiakat jelentette: Ugye a tanórák logikusan elmaradtak, ráadásul be se kell majd pótolni őket. A menzák is csak csökkentett nyitva tartással és kínálattal üzemeltek. Hétfőn pedig már egykor bezártak, így az aznapi vacsorát elvitelre kért kajás dobozokkal lehetett megoldani. A tömegközlekedés is leállt, illetve a könyvtár és az épületek nyitva tartása is kurtább lett a megszokottnál. Frankenstorm hétfő délután-este felé ért el Durham-be. A vihar keltette áradás egészen idáig benyomult az öböl mentén, így a campus percek alatt víz alá került. Nekem szerencsére sikerült megkapaszkodnom egy úszó autó tetején, majd onnan egy fa tetejére másztam fel, ami még kilógott a vízből. Mikor már kezdte megadni magát az erős sodrásnak a fa, szerencsére megérkezett a mentőhelikopter és a leeresztett létrájukon, sikerült felkapaszkodnom a járműre körülbelül akkora volt, mint otthon egy viszonylag nagyobb vihar, bár a szél talán erősebben fújt. Nagyobb károkat szerencsére itt nem okozott, mindössze letört ágak és felborult kukák tanúskodtak másnap az éjszaka történéseiről. (De hol van ez attól, amikor a VMG tetejét bontotta le a szél?) Éjfél körül egy 20 perces áramszünet is volt, ami elég jelzés értékű volt arra, hogy elmenjek aludni. Állítólag az egyetem déli részén egy nagyobbacska fa is kidőlt, aminek köszönhetően ott több órára is elment áram. A legrosszabb dolog az egész hurrikánban az volt, hogy még a foci meccsünk is elmaradt, amely ráadásul nem is lesz bepótolva. Mindenesetre a lényeg, hogy különösebb gond nélkül átvészeltük a vihart, így szerdán újra kinyitott az egyetem.

Ami azért is volt fontos, mert szerdán érkezett el Halloween napja is. Az előző posztban már írtam róla, így most kicsit kevesebb időt szentelnék neki. Bár az otthoni tendenciával nem igazán értek egyet, itt nagyon élvezem a Halloween-t és a körülötte lévő felhajtást. A múlt héten vásárolt jelmezünket szerdán újra felvehettük, amikor is a Babcock-ban szerveztek kis Halloween-i mulatságot. Tökfaragás, jelmezverseny, filmnézés, szóval kellemes hangulatban és társaságban telt el az este. Azért egy jó Horror Tag-ot el tudtam volna képzelni a nap végére.  

Pénteken Bimochan Nepálról szóló bemutató előadására néztem el (fun facts: Nepálban több isten van, mint ahány ember él az országban és több templom, mint ahány ház), este pedig Ivo-tól kaptunk meghívást póker party-ra. Elég nagy szégyenemre egyetlen kört sem nyertem az este, de még így is csak harmadiknak estem ki. Ja és itt a póker csak magát a játékot jelenti, a 4 ugyanolyan értékű lapkombinációt nem hívják pókernek, hanem „four of a kind”-nak.

Szombaton pedig végre eljutottam amerikai foci meccsre is, igaz csak a UNH meccsére, de ez legalább ingyen volt (az undergraduate studentek ingyen bemehetnek az egyetemi sporteseményekre). A UNH csapata az egyetemi bajnokság második osztályában vitézkedik és ezúttal a Williams and Mary csapatát látták vendégül. Érdekes, hogy mennyivel fontosabb szerepet játszik itt az egyetemi csapat mérkőzése (legyen szó amerikai fociról vagy hokiról) a közösség életében, mint otthon. Minden hazai mérkőzés előtt a szurkolók, akik nemcsak mostani diákokból állnak, hanem számtalan korábbi diákból és környékbeli lakosból is, összegyűlnek a parkolóban, kipakolják a grill sütőt meg a campingszékeket, felrakják a kolbászt meg a burit, sütögetnek, sörözgetnek, beszélgetnek. Ezt a szokást „tailgating”-nek hívják. Szóval a meccs nemcsak egy meccs önmagában, hanem sokkal inkább egy közösségi esemény. A játék közben pedig számtalan egyéb szórakoztató programmal próbálják színesíteni a mérkőzést. A mérkőzés előtt (Felix Baumgartner sztratoszférikus) ejtőernyős ugrással emlékeztek meg a veteránokról. A meccs közben és szüneteiben pedig pom-pom lányok, azaz cheerleaderek és fúvós zenekarok (legalább három) szórakoztatták a nagyérdeműt. Minden hazai pontnál pedig katonák rohantak a pályára, akik annyi fekvőt nyomtak le, ahány pontja volt a UNH-nek. A főszünetben pedig egymillió forintos rúgás dobás is volt. Mindez egy egyetemi másodosztályú mérkőzésen. A mérkőzés egyébként igen fordulatosan alakult, és végül 28-25-ös hazai győzelemnek örülhetett a szurkolótábor. Bár a meccs tiszta játékideje 4*15 perc, a sok állásidő miatt vagy 3 órán keresztül tartott, így a végére már kezdtem unni kicsit. Összegezve szép volt, jó volt, de fociból akkor is csak egy van és az nem ez :D

Csütörtökön az International Circle-n Tammy és Maarten tartott előadást „Ten reasons to visit the Netherlands” címmel. Ami annyira jó volt, hogy rögtön el is határoztam, hogy a következő félévben Hollandiába fogok menni. Szombat este pedig Róbert születésnapját ünnepeltük meg a Libby’s-ben.  Én indokolatlanul megörültem egy eritreai diáknak, aminek örömére két órán keresztül beszélgettem vele, és aki két hatalmas pacsival jutalmazta hevenyészett földrajztudásom (Aszmera egyébként). Vishnu sikeresen elhagyta nemrég vett kabátját. Bence meg még indulás előtt legalább ennyire sikeresen kizárta magát a szobájából. Szóval eseményekben ezúttal sem volt hiány.

Végére pár apróság még: Az óra átállítás itt tegnap este volt, éjjel kettőről kellett egyre átállítani az órát. Időközben a kanadai és a floridai tripünk is lassan el kezdett szerveződni. És végezetül egy örömteli hír: András eljegyezte Anastasia-t :)

Sandy pusztítása

Halloween

Salar barátunk Pakisztánból (miután Soma WC papírral körbetekerte)

Akcióban a quarterback

Lejjeb a hátat szörnyszülött

Fúvós zenekarok szórakoztatták a szünetben a közönséget