Elérkezett a ritkább blog bejegyzések korszaka. Mivel elkezdődött a suli és az egyéb programok sem akarnak fogyatkozni, ezért valószínűleg átállok a heti két bejegyzés megírására. De azért, ha lesz időm igyekszem gyakrabban beszámolni a történésekről. A mostani posztban eltekinetnék az eddigiek során alkalmazott kronológiai taglalástól, így az elmúlt napok történéseiből csak pár eseményt emelnék ki és vetnék monitorra.

Ami talán a legfontosabb, letelt a szorgalmi időszak első hete. A Foundation Design-t még mindig élvezem és a kedvenc órám. Leszámítva a gyakorlatot, amely kiérdemelte az Arany Málna díjat. Egy fiatal ún. teaching assistant tartotta az órát, de amellett, hogy semmit nem magyarázott el rendesen és olvashatatlanul írt a táblára, még minden második képletét is elírta. Még szerencse, hogy mindezeket már rég tanultam otthon, de ha ebből kellett volna megértenem a tananyagot, akkor nagy bajban lennék. Mindenestre elég szörnyű óra volt, és ez nem csak az én véleményem volt. Stream Restoration keretében pedig megvolt az első gyakorlat, ahol szinteztünk egy közeli pataknál. 

A másik jelentős esemény Andrásék felbukkanása volt. András gyerekkorában került New Hampshire-be, és jelenleg is itt dolgozik, illetve csinálja a doktoriját az egyetemen. Minden évben összehaverkodik a kijövő BME-s diákokkal és sok közös programot is szokott szervezni. Miután kiderült, hogy egy órara járnak Robival és Bencével rögtön lebeszéltek egy sörözést szerdára. A sörözés, ahol jelen volt még András barátnője is nagyon jó hangulatban telt, olyannyira, hogy szombatra már le is fixáltunk egy kirándulást a White Mountains-be.

Egyik nap Estuardo-val elmentünk futni, illetve csatlakozott hozzánk még két srác meg egy lány. Kicsit körbefutottuuk Durhame-t, amelynek során kiderült számomra, hogy a kisváros nem csak a campusból és plusz egy utcából áll, hanem plusz három utcából. Mindenesetre a település körül gyönyörű erdős részek találhatók. Már sokan mondták és biztos így is lesz, hogy New Hampshire-ben az ősz a legszebb évszak.

Beüzemeltem a Kindle-met is. Mivel illegálisan nem nagyon lehet letölteni semmit, venni meg nem fogok semmit, ezért pont kapóra jött, hogy a tanár pdf-ben küldte el az olvasnivalót az órára. Csattanó itt nincs. Működött a gép, jó volt, elolvastam.

A menzán egyik nap sea food day volt. Annyi szusi-t lehetett enni, amennyi csak belénk fért. Belém pontosan egy fért.

Tegnap a gyakorlaton, szinztezés közben láttunk egy groundhog-ot, amely a Wikipédia szerint erdei mormota. Továbbá rengeteg szürke mókus található mindenfelé. A campus területén is le-föl ugrálnak a fatörzseken és a füvön. Bár már láttam vagy 10-15 mókust mióta itt vagyok, gyermeki lelkesedésem még nem hagyott alább. Legalább annyira rácsodálkozok, mint amikor először láttam.

Csütörtökön elmentünk kicsit bulzini. Csütörtökönként kinyitják a pincét a bárokabn és lehet táncolni meg hason pörögni. Az egésznek eléggé Drönk feelingje volt, de azért jól éreztük magunkat. A bárban összefutottunk egy sráccal és leánnyal, akik tavaly Magyarországon tanultak egy félévet. Mindannyian megörültünk a másiknak, így játszódhatott le az alábbi beszélgetés. "Hey, are you from Hungary? That's awesome. I studied a semester there last year. That was awesome" "Really? That's awesome" "Yea, Hungary was awesome" "That's awesome" "Oh man, it's awesome" "Where did you study?" "In Corvinus" "That's awsome" "I can't believe this, awesome" Igyekeztem a lényegét kiemelni a beszélgetésnek, de vagy 20 percig folyhatott a fentebb leírt formában :D Egyébként Dylan Manz-nak hívják a srácot, hátha esetleg valaki Corvinusos ismerősöm ismerné.

Egybként megfigyeltem, hogy két féle ember van az UNH-en. Az egyik akinek fogalma sincs, hol van Magyarország. A másik pedig vagy tanult ott egy félévet vagy a barátja volt Magyarországon egy félévet. És két ember.

Időközben megjött a SIM kártyánk is, szóval nemsokára lesz amerikai számom. Illetve kiderült, hogy a könyvesboltban van 1000 dollárnyi könyvtámogatásunk. Igaz ez csak tankönyvekre vonatkozik, így a New England útikönyvemért kénytelen voltam kifizetni 25 dollárt. Viszont a könyvesboltban kinéztem egy 200 dolláros tankönyvet, de hála a támogatásnak ez is ingyen lesz. Péntek délután elmentem cipőt venni. Diákoknak ingyen buszjárat három közeli városba (Dover, Newarket, Portsmouth). Miután lebuszoztam egy várossal felérő bevásárlónegyedbe és két órát bolyongtam a parkolók és shopping mall-ok tengerében térkép és helyismeret nélkül, csak sikerült megtalálnom a keresett boltot és meg is vettem az óhajtott cipőt. Következő lépés márcsak a buszmegálló megtalálása volt hazafelé, menetrend és még mindig térkép nélkül. Ilyen helyzetekben jól jön a földrajzos képzettség :) Hazafelé egyébként a buszsofőr megállt, elnézést kért, majd beugrott egy 5 percre a Walmart-ba. :D Vetekszik a történet a 250-es BKV buszon megesettel, ahol a sofőr kérdezgette az utasokat, hogy merre kell mennie.

Este meg görkori diszkó volt a MUB-ban. Ugyanabban a teremben, ahol az orinetációs hét eseményei is meg voltak tartva. Bár még életemben nem görkoriztam soha, a végére egész jól belejöttem, igaz némi korcsolya tudás már volt a birtokomban. És egyzser sem estem, csak leültem megnézni mennyire kemény a gumi borítás a teremben.

Nagyjából ezek történtek a hét második felében. Holnap kirándulás a hegyekben, hétfőn pedig városnézés Portland-ben.

Tűzriadó a koliban (ez is volt még a héten)

Groundhog (erdei mormota)

Tipikus amerikai bevásárló központ

Megy a forintos labda (orientation week)

Zsiga foci crew (orientation week)