A címben említett kijelentés nem más, mint New Hampshire állam mottója. Az összes itteni autó rendszám tábláján ott szerepel ez a 4 szó, nehogy valaki véletlenül is elfelejtse, milyen életvitel dívik errefelé.

A mai nap nagy eseménye az amerikai diákok megérkezése volt, ugyanis eddig a campuson főleg a nemzetközi diákok voltak. Nem tudom otthon hogyan zajlik a koliba való beköltözés, de gyanítom, hogy nem úgy ahogy itt. A campus utcáin hatalmas sorokban kígyóztak a pick up-ok és különböző böhöm autók (ha még nem írtam volna, bár úgyis mindenki tudja, az amerikaiak tényleg hatalmas kocsikkal közlekednek). Bár látván a megérkező diákok csomgjainak méretét, nem csodálom, hogy pick up méretű autók általánosak errefelé. Mivel egész nap igen nagy volt a nyüzsgés a campuson, ezért lehetőségünk volt kicsit megfigyelni az amerikai embereket. Egyrészt az autójukhoz hasonlóan ők is nagy darabok. Nem csak abban az értelemben, hogy dagadtak, hanem sok ilyen amcsi focis alkatú srác is van közöttük. A lányok szeretnek igen rövid, leginkább már tesi nadárghoz hasonló, rövidnadrágban mászkálni. Mellesleg elég erős a mezőny is. Továbbá, bár ez főleg a felnőttekre igaz, nagyon kedvesek az emberek. Itt például teljesen általános, hogy a vendéglős, az újságos, a pincér, a boltos, a KTH-s néni "how r u?" kérdéssel fogad. És az emberek minden apróságért elnézést kérnek egy eleresztett "sorry" keretében. És már nem egy ember, köztük pl a konyhás néni jött oda hozzánk érdeklődni, hogy kik vagyunk, segíthetnek-e és ha bármi gond van nyugodtan keressük meg őket, szívesen segítenek.

A délelőtt folyamán egyébként még kitöltöttünk egy e-form-ot, a computer teremben, majd napközben a filmekből is jól ismert srága (Varázslatos) iskolabusszal lementünk a fél órára fekvő Portsmouth városkájába. Ez a 20.000-es nagyon hangulatos kis városka a tengerparton fekszik egy folyó torkolatánál. Itt kisebb csoportokra bomlottunk és így sétálgattunk a városba. Mi egy 9-10 fős társasággal először beültünk egy brewery (sörfőzde), ahol megkóstotuk a helyi söröket. Én egy Dirty Blonde névre keresztelt sört ittam. Biztos finom volt, annak aki szereti a söröket :D Ezután mászkáltunk még egy órát a városkában, magáról a városról még később írok, sokszor fogunk még odamenni, mivel ingyé buszjárat van az egyetemről Portsmouth-ba. Útközben hevenyészett földrajz tudásommal egy nicaraguai lány arcára is sikerült egy kis mosolyt csalnom :)

Mai nap kiváltottuk az ösztöndíjhoz járó költőpénzünket is Portsmouth-ban, illetve még tegnap megkaptuk a Student ID-nkat is (helyi diák igazolvány). Utóbbi azért is kellett, mivel a mai naptól kedzve véget ért a summer meal plan és elkezdődik a regular meal plan, azaz már csak a diákkal és kézlenyomattal (!) lehet bemenni a menzákra. Viszont a menzák átállnak az egész napos nyitva tartásra. Továbbá a Blackboard (helyi Neptun) névre hallgató rendszert is sikerült beüzemelni, szóval lecsekkolhattam az eddig érkezett 27 üzenetet és az első tárgyam tantárgy követelményeit.

Továbbá kitöltöttem egy kérdőívet, amiben kijelentettem, hogy novemberben Obamára fogok szavazni :D Remélem a toborzó lány tényleg betartja majd az ígéretét és meginvitálja a crazy Hungarians (mostanában ilyen néven futunk) a craziest partykba. Különben nem szavazok Obamára :D

Egyébként meg minden magnóból, telefonból és hifiből a "Hey, I just met you, and this is crazy, But here's my number, so call me may be?" szól, amit nagyon nem bánok (márcsak a Miami Dolphins Cheerleaders hiányzik) :D 

fun fact: nem tudom, hogy egy esetből mennyire lehet általános következtetéseket levonni (gyanítom semennyire), de itt a betonkeverő autók (pontosabban annak az egynek mit láttam) elől, a vezető fülke felett volt a kiöntő nyílása. Ráadásul még félig el is takarta a kilátást a sofőr elől.

Hétvégén tervezek írni a koliról és a suliról is. Viszont a későbbiek folyamán valószínűleg csökkenteni fogom a postok számát, mivel bár elolvasni 3 perc, megírni vagy egy órámba telik egy bejegyzést. Aztán ez az orientation week-en az alvás időből ment el, ami még nem gond, de azért suli időben lehet nem lenne szerencsés. Főleg, hogy nagyon úgy tűnik mi magyarok elég jól bekerültünk a társaság közepébe, szóval programokban későbbiekben sem lesz hiány.

Varázslatos iskolabusz

Csoportkép a nemzetközi diákokkal

Live free or die

Portsmouth-i utcakép