Diósdról a nagyvilágba

Az elmúlt két hétre esett a harmadik negyedév vizsgaidőszaka. A Jupiter és a Vénusz együttállásának köszönhetően nekem az összes vizsgám az első, azaz a múlt hétre esett, így a mostani hetem szabad volt, amelynek következményeit testközelből is tapasztalhatta olvasóközönségem valószínűleg nagy része.

Szóval az elmúlt héten került sor a vizsgáimra. Igaz, ez nem igaz, mivel a 4-ből csak 3 vizsgám volt esedékes azon a héten, a negyedik vizsga jövő hét pénteken (ápr 26) lesz, de hát hol van az még? Az első vizsgámra kedden került sor mégpedig az Undeground Space Technology tárgyból. A szóbeli vizsga háromnegyed órás volt, és két tanár előtt kellett megfelelni, amit nem segített az a tény, hogy ebből az egyik tanár a Joker módjára vigyorgó alak volt. Az első 25 percben a cikkemmel (Submerged floating tunnels) kapcsolatosan kérdezgettek, és mivel eléggé belementek a részletekbe, ráadásul pont olyan részbe, amelyet kevésbé vágtam, így kevesebb, de inkább még kevesebb sikerrel tudtam válaszolgatni a feltett kérdésekre. Ezután 15-20 percben egy, az előadások közül általam választott témáról kérdezgettek, ez egész vállalhatóan ment, majd pedig egy, ő általuk választott témakörből kérdeztek egyet-kettőt. Mindent egybevetve végül 6,5-ös jegyet kaptam a teljesítményemre.

Egy kis szösszenet a jegyalakítási rendszerről, hogy az eredményeimet el lehessen helyezni. Hollandiában 1-től 10-ig osztályoznak, és 6-ost kell legalább elérni a sikeres vizsgához. Az még nem derült ki számomra, hogy miért kell a kicsit megbukottat a nagyon megbukottól megkülönböztetni a 6-os alatti jegyekkel. Tehát a jegyek 1-10 között mozognak, azonban 10-est szinte sohase osztanak, és 9-est is szinte csak ritka alkalmakkor. Például eddig két tantárgyamnak tudom az eredményét, és ezekből senki nem kapott 8-asnál jobbat. Szóval ez a holland módi.

Szerdán következett a Soil Structure Interaction vizsga, ahol újfent szóban és újfent két tanár előtt kellett megvédeni a becsületünket. Ebből a tárgyból közösen írtunk Giannissal (GRE) és Thoreyval (ICE) egy bő negyven oldalas tanulmányt, azonban a szóbelire egyesével mentünk be, ami csak azért volt furcsa, mivel az utánunk jövő két csoport pedig csapatostul vonult be szóbelizni. A tanulmányunkat megdicsérték a tanárok, és a szóbelit is figyelembe véve végül Thorey 6-ost, én 7-est, Giannis pedig 8-ast kaptunk. Ez egyesek szemében kicsit igazságtalannak tűnhetett, mivel Giannissal nagyjából egyenlő mértékben dolgoztunk a projekten és tudásunk is hasonló volt (Thorey geológiát végzett BSc-n, így ő önhibáján kívül nem tudott sokat hozzátenni a szerkezetes részekhez), és ő mégis 1 jeggyel jobbat kapott, de hát ilyen ez a popszakma.  

Pénteken került sor a Risk and Variability in Geo-Engineering vizsgára, amely kivételesen írásbeli volt, és ha már lúd legyen kövér alapon még 3 óra hosszú is. A feladatok hasonlóak voltak, mint amiket házi feladatként oldottunk meg negyedévközben, csak pont annyira voltak másak, hogy csak a házik alapján ne tudd megcsinálni őket. Szóval ha valaki csak bemagolta a megoldásokat, de nem értette a hátterét, akkor bizony pórul járhatott a vizsgán. Mivel ez az óra két hónap alatt a kelletlenül felvett, mert biztos hasznos tárgyból a kedvenc órámmá vedlett, így szerintem egész jól sikerült a vizsga is, eredmény azonban még később lesz, de természetesen azonnal beszámolok majd róla.        

A nagy vizsgadrukkban az egyetlen felüdülést a Galatasaray – Real Madrid BL negyeddöntő visszavágó jelentette. Emre barátunk a saját szobájában egyedül nézte a meccset, mivel az első meccshez hasonlóan nem akart megint a gúnyolódások céltáblájává válni. Én a többi törökkel, akik jó Fener és Besiktas híveknek megfelelően a Realnak szurkoltak, a szobámban néztem a meccset. Mint később kiderült a mi streamünk 20 mp-es késésben volt Emre streamjéhez képest, így Eboué bombagóljáról előbb értesültünk Emre folyosódöngető rohanásából, mint saját streamünkről. Emre pedig Di Canio stílusát utánozva igyekezett minden török gólt őrjöngve és rohangálva megünnepelni. Drogba látványos sarkazós gólja után például csak annyit láttunk, hogy hátoncsúszva keresztülszánkázik az ajtó előtt ordibálva és az öklét rázva. Az más kérdés, hogy a Galatasaray így is olyan messze volt a továbbjutástól, mint Laura a multimédiától.