HTML

Diósdról a nagyvilágba

Friss topikok

  • rumig: Előző félévben nálam Chemnitzben is volt egy ausztrál srác, valamiért ő is megfelelőnek érezte a m... (2013.08.16. 22:24) Epilógus
  • rumig: A két építési mód alapján a hollandok vélhetőleg előbb elbontották volna a dombokat, majd visszaho... (2013.05.28. 22:29) 105., 106., 107.és 108. nap - Mindenféle
  • rumig: Hehe, na igen, ott aztán lehet döngetni (amíg nem jön a tengeri szellő) (2013.05.28. 22:25) 102., 103. és 104. nap - Gouda
  • BánZ: @rumig: Lennél facebookon ez a sajnálatos tévedésem sem esett volna meg :D (2013.05.16. 00:23) 88. és 89. nap - Keukenhof
  • Don Kartács Tornacipő: Hatalmas! :D Fenyő Miki :D Mekkorát néztünk teeejóóóóég :D Amugy ja, az lett volna az igazi ha te ... (2013.03.15. 03:08) 18. és 19. nap - Scheveningen

2012.12.17. 05:39 BánZ

Florida - 1. nap (Kennedy Space Center)

 A következő bejegyzést Beliczay Gábronak ajánlanám, aki már eddig is utál, de a mai nap után életem végéig gyűlölni fog, ugyanis a napot a Kennedy Space Centerbe töltöttük.

A Kennedy Space Center a NASA zászlóshajója, innen lőnek és lőttek fel szinte minden amerikai űrhajót, rakétát és műholdat. Az űrállomás Florida keleti szélén, egy szigeten, név szerint a Merrit Island-en található. A Kennedy Space Center nem összekeverendő Cape Canaverallal, amely a szomszédos katonai támaszpontot takarja. A Space Center gyakorlatilag egy természetvédelmi területen található, ahol számos ritka madárfaj fészkel és még alligátorok is úszkálnak a rakétáktól pár száz méterre (kettő-hármat mi is láttunk).  

A belépőjegy 50 dollár volt, de bőven megérte az árát, ugyanis olyan dolgokat látni, amit máshol sehol. A látogatást egy busztúrával kezdtük, amelynek során körbevittek minket az űrállomás területén. Elhaladtunk a Vehicle Assembly Building (VAB) mellett, amely Földünk egyik legnagyobb térfogatú épülete (156*218*160 m), és legnagyobb egyszintes építménye. Mivel a belmagasság több mint 150 m, ezért néha esőfelhők is kialakulnak az épület belsejében. Az épületben szerelik össze az űrsiklókat és az egyéb rakétákat, amelyek kijuttatásához a világ legnagyobb ajtója dukál. Miután elkészül az űrsikló felrakják a Crawler nevű gépszörnyetegre, amely egy gigantikus szállítójármű. A Crawler a VAB és a kilövőállás közötti 6 kilométeres utat közel 5-6 óra alatt teszi meg, szóval a kanyarban biztos nem sodródik ki a rázókőre. Bár nincs is szüksége rázókőre, ugyanis a kilövőállásra vezető út 2 méter vastagságú pályaszerkezetének tetejét folyami kavics alkotja, ugyanis az aszfaltot vagy a betont összetörné gépmonstrum lánctalpának egyenként is 900 kg-os láncszemei. A területen több egykori és jelenleg is működő kilövőállás található, ebből a két legjelentősebb az LC 39 A és az LC 39 B, ahonnan az összes űrsikló indítás történt.

Sajnos a Crawler-t nem tudtuk megnézni és az LC 39-et is csak távolról lehet látni, ugyanis nem lehet közel menni hozzá. A busztúra egyetlen állomása a Satrun V/Apollo Center volt. Itt elég hazafias beütésű filmvetítést tartottak a NASA az Apollo programról (ennek a programnak volt a célja az ember Holdra juttatása, mivel JFK hirdette meg a programot, ezért halála után róla nevezték el az űrközpontot). A vetítés után meg lehetett nézni az eredeti irányító központot, ahonnan az Apollo program űrhajóit irányították, köztük a Holdon elsőként landoló Apollo 11-et is. Ezután egy kiállítási csarnokba érkeztünk, ahol megnézhettünk egy eredeti Saturn V rakétát, amely az Apollo program során arra szolgált, hogy az Apollo űrkompot kijutassa az űrbe. Az emelkedés közben fokozatosan leváltak a Saturn V rakéta darabjai, ugyanis a gravitáció csökkenésével egyre kevesebb hajtóerő kellett az űrhajó gyorsításához. A kiállítócsarnokban számos egyéb érdekességet is láthattunk, az asztronautákat kilövés előtt szállító kisbuszt, űrruhákat, Hold kőzetet, holdjáró autót, leszálló egységet és rengeteg egyebet. Miután körbenézelődtünk a busszal visszamentünk a Visitor Centerbe, ahol számos kiállítás várt még megtekintésre.

Sajnos az egyik fő attrakciót nem sikerült megnéznünk, ugyanis az Atlantis űrsikló kiállítótermét jelenleg is építik, és csak 2013 júliusában nyílik meg. (Egy kis emlékeztető, akik számára a New Yorki poszt már régen volt, szóval az űrsiklókat 2011-ben vonták ki a forgalomból. Az összesen 6 darab űrsikló közül a Challenger 1986-ban, a Columbia pedig 2003-ban zuhant le, az Enterprise-ot New Yorkban állították ki, a Discovery meg az Endeavour pedig LA-ba és Washingtonba kerültek kiállításra) Viszont azért így se maradtunk látnivalók nélkül. Elsőként egy IMAX 3D mozi vetítésre ültünk be a Hubble űrteleszkópról. Ezután a Space Shuttle Launch Simulator-ba ültünk be, ahol az űrsikló kilövésének élményét lehetett kipróbálni, amelynek során több G terhelés éri a szervezetet. Ezután egy asztronauta előadására  mentünk el, aki érdekes tapasztalatokat osztott meg a űrben való mindennapokról. Don Thomas négyszer járt az űrben, háromszor a Columbia, egyszer pedig a Discovery fedélzetén, az előadás végén pedig közös fotót is készíthettünk vele (a kép premierje januárban várható). Utolsó programként pedig a Rocket Garden-be mentünk el, ahol kb. 7 valódi rakéta és egy hamis rakéta látható kiállítva. A rakéták (az egy kivételével) mind az űrbe készültek, azonban soha nem kerültek fellövésre (ha fellőtték volna őket, akkor most nem itt, hanem az óceán fenekén pihennének). A kiállított rakéták között láthatók a Mercury program rakétái (ez volt az USA első űrptogramja, amelynek a célja az ember feljuttatása a világűrbe volt) köztük egy olyan rakéta is, amellyel az első amerikai űrhajóst, Alan Shepard-t kilőtték az űrbe. Hát nem tudom, szépek meg nagyok voltak ezek a rakéták, de belegondolni, hogy ebben valakit kilőttek a világűrbe, nem olyan bizalomgerjesztő. A második űrprogram a Gemini célja több ember egyszer történő feljuttatása volt az űrbe és az űrbeli dekkolás kipróbálása. Egyébként az első ember aki átdekkolt az űrben, azaz az egyik járműből átjutott egy másik járműbe, nem más volt mint egy bizonyos Neil Armstrong. De átsétálhattunk pontosan azon az átjárón is, amelyen Neil Armstrong és az Apollo 11 legénysége a kilövőálláson átszállt az űrhajóba. Mire végeztünk mindennel már el is érkezett az űrközpont zárási ideje.

A nap hátralévő kis idejében még leugrottunk a szomszédos Cocoa Beachre, ahol megnéztük az óceánpartot majd benéztünk Ron Jon Surf Shop-jába, amely a világ legnagyobb szörfös boltja.

Az Orlandoból a Space Centerre vezető autópálya igazi floridai tájon vezetett keresztül, amely nagyon megvett minket. A táj főleg kétféle növényzetből állt, dzsumbujból és dzsindszásból, időnként pedig kisebb-nagyobb mocsarak ütötték fel a fejüket. Időjárásra nem panaszkodhatunk, a mai nap 20-25 fok volt, és párszor ugyan esett az eső, de szerencsére akkor mindig beltéren tartózkodtunk.

Összességében a Kennedy Space Center nagyon érdekes és látványos volt, az ott töltött 7 óra szinte elrepült. Aki egyszer Floridában jár, annak ide mindenképp el kell jönnie.            

Vehicle Assembly Building

P1140149 (640x480).jpg

Az Apollo program eredeti irányítóközpontja

P1140163 (640x480).jpg

A Saturn V rakéta hajtóműve

P1140167 (480x640).jpg

Az Apollo 14 visszatérő egysége

P1140199 (640x480).jpg

Az LC 39 A kilövőállása

P1140215 (640x480).jpg

Don Thomas előadása

P1140233 (480x640).jpg

 Rocket Garden

P1140242 (640x480).jpg

Mitch Buchannon lifeguard house (Cocoa Beach)

P1140249 (640x480).jpg

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://bunnytravels.blog.hu/api/trackback/id/tr824969197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsínó 2012.12.22. 12:52:24

Az egyik felem gratulál, és örül, hogy ilyen jó helyen jártál. A másik csatlakozik Beliczay Gábor vezette fronthoz. :o)
süti beállítások módosítása