Hétfő a tanulás jegyében telt. Angol órára írni kellett egy 3-4 oldalas analysis esszét egy – a tankönyvből – általad választott témával kapcsolatban. A feladat annyiból állt, hogy a probléma mellett és ellen érvelő 3-4 esszé közül egyet ki kellett választani, majd elemezni, hogy mennyire hatékony, milyen retorikai eszközöket használ, mi a kontextus és a tézismondat, stb.. Mivel utoljára a „Szeretet ereje a 21. században”-ról írtam esszét még egy másik évtizedben, így mondanom sem kell, hogy beletelt jó pár órámba, mire sikerült összetákolni valamit. Szerintem nem lett rossz, majd kiderül, hogy Mr. Haines is hasonló véleményen lesz-e.

Kedden elfelejtettem kivinni a szemetet. Pontosabban nem is kedden felejtettem el kivinni, hanem az előtte eltelt bő egy hónapban. Ki gondolta volna, hogy ilyet is kell csinálni. Mindenesetre az eredmény az lett, hogy megjelent pár gyümölcslééééégy és büdösbogár. De megoldottam a helyzetet, és levittem a szemetet, bár ez nem volt olyan egyszerű, mint amennyire elsőnek hangzik, ugyanis fogalmam sem volt hova kell vinni, de végül csak találtam egy nagy szemetes konténert. Viszont hír értékben ez elé kívánkozik, hogy lefoglaltuk a New York-i szállásunkat, szóval jövő hétvégén irány NEW YORK!!!!!  :D

A szerdai nap pedig úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint a nap, amikor Bill Clinton kezet fogott velem. Az egykori elnök, aki 1992 és 2000 között volt az első embere az országnak, Obama kampányának keretében látogatott el az egyetemre. A beszéde hasonló módon zajlott, mint a jelenlegi elnöké Portsmouth-ban: ingyenjegy, sorban állás, farkastörvények, lelkesen éljenző közönség és egy nagyszerű beszéd. Szerencsére most azonban nem kellett leutaznunk Portsmouth-ba, ugyanis az elnök egyenesen az egyetemünkre látogatott, ahol a tornateremben (gymnasium) mondta el a beszédét. Mivel Clinton – emlékezetes botrányai ellenére is – igen nagy népszerűségnek örvend és ugyanúgy demokrata, mint Obama, így elég logikus lépés volt őt is felkérni az újraválasztást támogató kampányban való részvételre. A biztonsági intézkedések és a tömeg is jóval kisebb volt, mint pár hete, lévén most „csak” egy volt elnök látogatott el ide, de azért a hangulatra nem lehetett panasz. A beszéd legalább fél órás volt és közben egyszer sem nézett le semmilyen papírra vagy súgógépre, szóval gyanúsan fejből mondta a szöveget. A beszéd végeztével Clinton lesétált a színpadról és kézfogásokat illetve autogramokat osztogatva körbesétált a tömeget tőle elválasztó kordon mentén, persze mindezt 5 biztonsági őr gyűrűjében. Az emberek pedig tódultak a kordonok mögé, és egymás hegyén-hátán átpréselődve próbáltak minél közelebb kerülni Clinton-hoz. Nekem a harmadik-negyedik sorig sikerült előrefurakodnom magam, majd amikor közeledett az elnök kinyúltam a jobb kezemmel, mint Michael Jordan a Space Jam végén, és az emberek feje fölött, mellett sikerült kezet ráznom Bill Clinton-nal. Álmomba sem gondoltam volna, hogy valaha is kezet foghatok az Egyesült Államok egyik elnökével, de hát ez is megtörtént, innen már határ a csillagos ég. So Don’t Stop Me Now…. :D

A beszédre Robi és Bence nem jöttek el, szóval Tammy-val, Luxmy-val, Maarten-nel meg Mary-vel látogattunk ki. Az esemény végeztével még elkapott minket egy újságíró, aki pár rövid kérdést tett fel a beszéddel kapcsolatban. És bár nem mindig az igazat mondtam, hanem azt, ami először eszembe jutott: „This is the first time I have been in a speech like this”, azt azért nem állítottam, hogy még autogramot is kaptam tőle :D

http://www.nashuatelegraph.com/mobile/mnews/977750-264/obama-supporters-clinton-visit-a-great-opening.html

Miután a skype+BL meccsnézés kombó sikeresen átesett a főpróbán két hete, így szerda napközben sor kerülhetett az ötlet első igazi megpróbáltatására: a City-Dortmund mérkőzés közben hatan (Beró, Kacs, Rumi, Doma, Csani és én) tartottunk konferenciabeszélgetést három országból (Hun, Ger, USA), miközben mindenki otthon nézte a meccset. A rendszer tökéletesen levizsgázott, szóval csak annyi kommentárom lenne a dologhoz, hogy: büdddös Pityu :D

Szerda este pedig sor került a második Movie Night-ra is, ahol a Bence által eredetileg kiszemelt The Man from Earth című filmet továbbpörgettük, így végül a Eurotrip című film került terítékre. A közönséget a dán Bettina, a skót Michael és mi hárman magyarok alkottuk. Sajnos elég erős vetélytársat kaptunk a tv-s elnöki vita személyében, így többek közt emiatt se jöttek többen, de azért így is jól elvoltunk. Az amerikai Amy pedig feladta a felénél a filmet, miután egy óra alatt egyetlen egy poénon röhögött, ráadásul az nem is volt vicces. Valószínűleg az európaiaknak jobban ülnek a film poénjai, mint az amerikaiaknak.

Műsor előzetes a hétvégére: ma este Vishnu barátunknak lesz szülinapi bulija Portsmouth-ban. Holnap kirándulás van terítéken a Mt. Major-re az OISS-sel és ha befér (ühüm…ő befér), akkor még egy LAN party is lesz Andráséknál. Meg persze El Clásico.  

Forward (az Obama kampány jelszava)

Toronto, Mary, Maarten, Luxmy, Tammy

Bill Clinton beszél